Psalms 5

1Az éneklőmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára. 2Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat! 3Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!

4Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok. 5Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz. 6Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, gyűlölsz te minden bűnt cselekedőt.

7Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr. 8Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.

9Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a te útadat! 10Mert nincsen az ő szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az ő torkuk, nyelvökkel hizelkednek.

11Kárhoztasd őket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened. És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod őket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet. [ (Psalms 5:13) Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal. ]

12